Az alábbiakban Horváth Kinga Rebeka 11.a osztályos tanuló saját költeményeiből „szemezgetünk”:
Csendes szavak
Fehérből fekete
Fehér táj, de ahol kikandikál egy fekete kő
Az vagyok én, hogy miért?
Azt csak Te tudhatod.
Fehérség, akárcsak a becsület.
Feketeség, akárcsak az ítélet,
Fehér voltam, de miattad fekete lettem.
Körbe nézek és szomorúan szemlélem,
Hogy minden fehér.
Kivéve én.
Radír
Kértem az élettől radírt, de mire rájöttem, hogy az élet nem ceruza, hanem toll, arra már kifakult a papír.
Hajó
Víznek a sodrása viszi a hajómat
a hatalmas óceán közepette,
hol elveszni vélek.
Kezemmel kezedet érinteni
Azt akartam, hogy boldog legyél,
Ezért
Elengedtem a saját kezem.
Azt akartam, hogy boldog legyek,
Ezért
Elengedtem a kezed.
Cserbenhagyás
Segítségért kiáltottam,
Cserébe te levágtad a füleidet.
Elengedni
Tekintetünk összeforrt,
akár a seb,
amit okoztál nekem.
Rózsacsokor
Megtart, megfog majd elenged,
átmelegít s magához ölel.
A fehér rózsa elernyed,
a feketévé válik akár az özvegy.
Múlt
Fehér hóban a lábnyom látszódik,
Akár a szemeidben a fájdalom.
Harc magaddal
Küzdhetsz a tél ellen, de te is tudod,
hogy a nyár már nem jön el.
Megszokni a fájdalmat s megbékélni a helyzettel,
Hogy boldogabb már nem lehetsz.
Megérné ez neked?
Megannyi örömkönny van, amit még felfedni nem mertél.
Nem mertél vagy megbékéltél?
Felülkerekedni merész dolog, de felemelő érzés.
Kérlek érezd te is!
Heg
Ha elmondanám azt,
hogy a macska, ami megkarmolt,
az szimbolizál téged,
akkor nem értenéd, hogy miről beszélek.
Te
Két mondat közé
beékelődött
vessző vagy.
Négy
Három lépés távolság, –
mondtad,
miközben már a negyedik lépésnél tartottál.
Univerzum
Csillag – legfényesebb, legtávolibb.
Téged mégis távolibbnak érezlek,
mint egy csillagot.
Kapcsolat
Elemet vettem a lámpásba,
Hogy működjön, de nem illett oda,
Úgy ahogy Te sem az én lámpásomba.
Néma
Hallgattad a szavaimat,
miközben a füled be volt fogva.
Fájdalom
Csókjaidat hinted rám,
Miközben
Kezeiddel a szívemet téped.
Menekülés
Lennék az, kit Te még nem ismernél.
Játékszer
Elhagytam magam
csak azért,
hogy te ne dobj el.
Csend
Túl hangosak voltak a gondolataim,
Pedig nem is beszéltem.
Liszt
Szétszóródni zsemlemorzsa formájában,
miközben mind lisztből lettünk.
Boldogság
Elrejtettem úgy a szívem elől
úgy,
hogy magam sem találtam.